Parasztfiúból miniszterelnök

Nagy Ferenc már igen fiatalon, az 1920-as évektől különböző lapokba írogatott. Falusi színdarabokban játszott, az Aranykalászok darabot ő is írta. Baranyában a Nagyatádi Szabó István által létrehozott kisgazdamozgalom megyei alelnöke volt, politikai gondolatait a Pécsett megjelenő megyei lapok közölték. A Pesti Hírlap révén országos hírnévre tett szert.

Az 1930-as évektől politika pályára lépett. Tildy Zoltánnal megszervezték a Független Kisgazdaspártot, aminek 1930 és 1945 között főtitkára volt. Az 1939-es választásokra erős kisgazdapárti tábor alakult ki Baranyában. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség létrehozásának kezdeményezői közt is megtalálhatjuk, a szervezet elnöke 1941–43-ig. Hazai politikai pályafutása során állhatatosan képviselte a földből élő vidéki kisparasztság és nincstelenek érdekeit.

“A párt felfogása, hogy a nép jövendő gazdasági életformája a szövetkezés lesz. (...) kapitalista tevékenységét meg kell szüntetni.”

Nagy Ferenc

Pacifista volt. Kisgazda politikusként Vörös Vincével és Kovács Bélával küzdött a nyilasmozgalom ellen, a háború alatt az antifasiszta erőket tömörítő Történelmi Emlékbizottság tagjaként (1942) aktívan részt vett a függetlenségi és ellenállási mozgalomban. 1943-ban Tildy Zoltánnal és Bajcsy-Zsilinszky Endrével memorandumot fogalmaztak meg a háborúból való kilépésről és a semlegességről.

Nagy Ferenc beszédet mond a székesfehérvári Kisgazda nagygyűlésen, 1946.

Magyar Hírlap, 1929

Magyarország német megszállásakor a Gestapo 1944-ben letartóztatta, április 12-től október 10-ig börtönben ül. Kiszabadulása után a Nyilas hatalomátvételkor kényszerű illegalitásba vonult, bújdosnia kellett. Politikai meghurcoltatása ellenére kezdettől ellenezte a németek kollektív bűnösségét és kitelepítését.

A két világháború közti politikai építkezésének gyümölcse a háború után érett be igazán. Már 1945 elején hozzákezdett a magyar Parasztszövetség és a Független Kisgazdapárt újjászervezéséhez. 1945 és 1946 között rövid ideig újjáépítési miniszter, a Nemzetgyűlés elnöke és a Nemzeti Főtanács tagja is volt, emellett a Magyarok Világszövetsége elnöke. Mint Csicsery-Rónay István írta, “1945-ben egy nagyformátumú, karizmatikus vezető lépett a magyar történelem színpadára.”¹

Miniszterelnökként

A második világháború utáni rövid, demokratikus időszak forrongó, újjáépítésből lendületet nyerő lelkületében a második Magyar Köztársaság elindulhatott a várva-várt szociális forradalom útján. Az 1945-ös demokratikus választás elsöprő, 57%-os győzelmet hozott a Független Kisgazdapártnak, ami óriási politikai felhatalmazást adott a sürgető társadalmi reformok végrehajtására. Az 1946. február 4-én köztársasági elnökké választott Tildy Zoltán helyett végül Nagy Ferencet nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki új kormányt alakított. A Független Kisgazdapárt programja végre megvalósíthatónak látszott.

“Két óráig tartott a Sztálinnal való tárgyalás, s azzal a benyomással távoztunk tőle, hogy gazdasági téren máris eredményeket értünk el...”

Nagy Ferenc

Nagy Ferenc kormányának egy romba döntött, éhező országot kellett újjáépítenie, amelyet diplomáciai instabilitás és a háborús jóvátétel is sújtott. Kormánya a háború utáni hiperinfláció letörésére az elértéktelenedett pengő helyett bevezette a máig használatos forintot, és aláírta a párizsi békeszerződéseket. Külpolitikai konszolidációt keresve tárgyalt az USA-val és a Szovjetunióval is, és hazajuttatta Magyarország arany- és ezüsttartalékait. A kisgazdák progresszív, városmegyés közigazgatási reformját Erdei Ferenc és Bibó István készítettek elő.

Lemondatása

Miniszterelnöki tisztségét azonban csak 16 hónapig tudta betölteni. A kommunista miniszterelnök-helyettes, Rákosi Mátyás által provokált koncepciós pereket követően egyre több képviselőt zártak ki a Kisgazdapártból. Kovács Béla kisgazda képviselőt koholt vádakkal vitték a Szovjetunióba. Nagy Ferencet svájci nyaralása idején a Szovjetunió (illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság) által támogatott kommunisták László fiával zsarolva 1947. június 1-jén lemondatták. Végül kizárták a Kisgazdapártból is, és a kommunisták “szalámi taktikája” révén felaprózott kisgazdapárt után Dinnyés Lajos alapított kormányt.

Nagy Ferenc Buchsban, a svájci határállomáson egy autó motorháztetőjén írta alá lemondó nyilatkozatát.

Hivatkozások

1) Csicsery-Rónay István (2003): Nagy Ferenc. Csillagos Órák - Sorsfordító Magyarok (Kötelmúltunk közelről) XIV–XV. Budapest: Occidental Press.

HU EN ︎ ︎ ︎